2025. július 27., vasárnap

Szappankészítés a Zsivány-tanyán


Sokszor és sokan kérdezitek a szappanjam receptjét, amit eddig nem írtam egy bejegyzéshez sem. Ez nem azért van mert titkos volna vagy bármi ilyesmi, egyszerűen nem tartom magam nagy szappanszakértőnek. :) A neten nálam sokkal profibb készítők töltenek fel különböző tartalmakat a szappanozásról. Viszont a sok érdeklődőre való tekintettel, úgy döntöttem, hogy írok pár sort az én szappanjaimról. :) Nálam teljesen "minimál" szappanok készülnek, nem cifrázom túl. Ennek egyszerű oka van, hogy a tanyán fellelhető hozzávalókból készülnek és a lúg kivételével minden saját, így ingyen van. Elvégre önellátásra törekszünk, így ez a szappannál is a fő szempont. Illentve a saját szappanunk nem tartalmaz semmiféle mesterséges adalékanyagot, környezetkímélő és nem utolsó sorban bőrbarát. 

Egy alap szappanreceptem a következő képpen alakul: 1kg sertés zsír, 380g kecsketej ha van, vagy helyette víz, és 131g lúg. Ezek a számok, így kiszámolva egy bőrbarát szappant eredményeznek, de ha a sertészsír helyett valaki mást használ, esetleg vegyesen akkor újra kell számolni, ugyanis minden zsírnak más az elszappanosodási együtthatója, vagyis más mennyiségű lúg kell hozzá. 

Szükséges eszközök: edények (műanyag és rozsdamentes), mérleg, hőmérő, keverőkanál, botmixer, formák, védőfelszerelésként kesztyű és szemüveg a lúg miatt, illetve nyitott ablak!

Folyamat: Kimérem az összes hozzávalót, külön-külön. A vízhez vagy tejhez ( tej esetében érdemes fagyasztani és a fagyos tejhez adni a lúgot, így elkerülhető, hogy megégjen) óvatosan adagolva, kevergetés mellett hozzáadom a lúgot. Ez nagyon fontos, MINDIG A LÚGOT ADJUK A FOLYADÉKHOZ! A heves exoterm reakció hatására az elegy kb 80 fokra is felmelegszik. Félreteszem, amíg hűl, kb 40 fokosra kell visszahűlnie a következő fázis előtt. Eközben a zsírt is felolvasztom, majd ha szükséges hűtőfördővel hűtöm mindkét alapanyagot. Ha elérték a várt 40 fokot a LÚGOT A ZSÍRHOZ ÖNTÖM! Fokozatosan, több részletben, és kezdődik a keverés. Botmixerrel keverem míg puding állagú nem lesz. Ez a rész elég sokáig tart, akár 15-20 percig is! Amikor elérte a megfelelő állagot, ( ha kiemelem a mixert nyomot hagy a masszában a visszaeső csepp) hozzáadom a szárított gyógynövényeket. Illetve ilyenkor lehetne, színezni és az illóolajat is hozzáadni. Átkeverem és szilikon formába öntöm. Sütőpapírt teszek a tetejére, letakarom egy törölközővel és 24 óráig békén hagyom kihülni.  Fontos, hogy lassan hűljön, különben törékeny lehet a szappan. 24 óra után kiveszem a formákból, ami nagyobb tömbbe lett öntve ilyenkor érdemes felvágni a kívánt méretre, ugyanis még elég lágy ahhoz, hogy ezt törés nélkül megtehessem. Tálcára téve 4-6 hét száradás vár rájuk. :D  Ezt az időt még ki kell bírni mielőtt kipróbálhatnánk a szappankáinkat, minél tovább szárad annál jóbb lesz.

 A júniusi szappanjaim ma végre lekerültek a szekrény tetejéről, letelt a 6 hét, immár használatra készek! 😃 

A sárga szappan sertés zsír-kecsketej felhasználásval készült és szárított körömvirág szirmok kerültek bele.

A fehér szappan sertés zsír-csalánfőzet (víz+csalán) valamint plussz szárított csalán hozzáadásával készült.  







2025. július 18., péntek

"Gyomnövények" a tanyán

 Évek óta figyelem, hogy milyen nővények vesznek körül minket. Különös tekintettel a különböző gyógynövényekre, amik szinte gyógyítani születnek. Természetesen az én meglátásom szerint egyik növény sem haszontalan, mégha a kertészkedő embert olykor bosszantja is a jelenléte vagy akár a létezése. Minden növény okkal érkezik egy adott területre. A legfőbb ok, hogy takarja a fedetlenül hagyott földet. Különböző talaj tipusokon más-más a vegetáció. Most arra gondoltan készítek egy kis összeállítást arról, hogy nálunk, a Zsivány-tanyán az évnek ebben a szakában milyen növények fordulnak meg, és közülük melyik mit érdemes tudni.

 

 Az egyik legfontosabb a lándzsás útifű.

Ilyenkor a nyár közepén már másodszorra hozza hosszúkás leveleit. Májusban azonban már szedhető.   

A lándzás útifű egy sokoldalú gyógynövény, melyet baktériumölő, nyálkaoldó hatása miatt elsősorban légzőszervi megbetegedések, mint köhögés, torokfájás és asztma kezelésére használhatunk, de gyulladáscsökkentő, és emésztést segítő tulajdonságai is ismertek. Ezen felül a friss levelekből készült pakolás segíthet a sebek, égési sérülések és rovarcsípések gyógyulásában. Magjának magas rosttartalma révén hashajtó hatású,koleszterin csökkentő hatása szintén a mag és maghéj magas rosttartalmának köszönhető.

Nálunk évek óta a házipatika alappilére! Szirup formájában fogyasztjuk télen a megfázásos időszakban nagy hatékonysággal. Idén a második hajtásból teának is szárítok.  

lándzsás útifű


 A második nagyszerű növény a csalán, ami ilyenkor már szintén "másodvirágzását" éli. 

A nagy csalán egy  fantasztikus gyógynövény, melynek számos gyógyhatása van. Belsőleg és külsőleg is remek társa a felhasználónak. Főként vértisztító, vizelethajtó, és anyagcsere-fokozó tulajdonságai ismertek. Ezenkívül csökkenti a vér húgysavszintjét, és jótékonyan hat a reumás panaszokra, ízületi gyulladásokra. Lázcsillapításra, vérszegénységre és kiütésekre is használható.

 Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz. Segít eltávolítani a szervezetből a salakanyagokat és a méreganyagokat. Serkenti a vesék működését. 

Külsőleg használva a csalántea vagy kivonat segíthet a bőrproblémák, például ekcéma és pikkelysömör kezelésében. 

Mi elsősorban teaként fogyasztjuk, de szörpöt és bőrbarát szappant is készítettem már belőle. 

 

csalán

Nagy útifű: Nagyban hasonlít a gyógyhatása a lándzsás útifűére.  

A nagy útifű teája köptető és köhögéscsillapító hatású, így hatékonyan alkalmazható hurutos köhögés, asztma és más légúti megbetegedések esetén. A növény antibakteriális tulajdonságai révén gátolja a baktériumok szaporodását, így hozzájárulhat a fertőzések leküzdéséhez.  

Külsőleg alkalmazva a levelek segíthetnek a kisebb vérzések elállításában.

nagy útifű

 Kövér porcsin: A kövér porcsin egy gyakori egynyári gyomnövény, mely húsos, pozsgás leveleiről és szárairól ismerhető fel. Gyakran előfordul kertekben, szántóföldeken, és kedveli a meleg, napos helyeket. Bár sokan gyomként tekintenek rá, valójában ehető és tápanyagban gazdag növény. Gazdag omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Sokrétűen felhasználható. 

Élelmiszerként: Salátákhoz, főzelékekhez, levesekhez és savanyúságokhoz is felhasználható. Kellemes, savanykás íze van.

Gyógyhatása: Szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, vértisztításra, gyulladások csökkentésére, valamint bőrbetegségek kezelésére is használják.

 

kövér porcsin
 

Mezei katáng: Gyógyhatása a virágnak, a levélnek és a gyökérnek egyaránt van. Főként étvágygerjesztő, emésztést elősegítő, vízhajtó és méregtelenítő hatásairól ismert. Emellett a növény gyökere is jótékony hatással van a szervezetre, mivel igen sok inulint tartalmaz, segít a vércukorszint szabályozásában és az emésztésben. Reumára, köszvényre, ízületi betegségekre is használjuk a teáját. 

Mindezek mellett gyökeréből otthon is készíthető koffeinmentes kávé. A gyökeret meg kell tisztítani, szárítani, majd megpörkölni, és végül finomra őrölni. A kapott port forró vízzel leöntve vagy főzve egy kávéra emlékeztető, enyhén kesernyés, földes ízű italt kapunk.

Ebből sajnos csak elvétve akad a tanyán, így ennek kipróbálása még várat magára.. 

mezei katáng

 

Papsajtmályva: A papsajtmályva egy gyógynövény, melyet a népi gyógyászatban és a modern fitoterápiában is előszeretettel alkalmaznak. Főként gyulladáscsökkentő és nyákoldó hatásáról ismert, melyet a benne található nyálkaanyagoknak köszönhet. 

A szárított levelekből és virágokból készült tea kiválóan alkalmas felső légúti megbetegedések, köhögés, rekedtség, torokfájás kezelésére, valamint gyomor- és bélhurut esetén.

Külsőleg borogatásként vagy lemosóként alkalmazható bőrproblémák, kisebb sérülések, égési sebek, viszketés, gyulladások kezelésére.

A növény friss levelei és zsenge szárai is fogyaszthatók, salátákba keverve vagy főzelékként elkészítve. 

papsajtmályva

Fehér libatopLevelei és magvai ehetőek, és számos jótékony hatással rendelkeznek. Főként idegbántalmak, menstruációs zavarok, máj-, vese- és hólyagbántalmak, valamint hasmenés kezelésére alkalmazzák. Teája erősítő, étvágyjavító és vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban fejfájás és görcsoldó hatást is tulajdonítanak neki. 

Friss leveleit felhasználhatjuk levesek, főzelékek, saláták készítéséhez.

Remek takarmánykiegészítő a háztáji állatoknak. Az előző években rengeteg volt belőle, most jóval kevesebb.

 

fehér libatop

Szőrös disznóparéj: Levelei és hajtáscsúcsai ehetőek, frissen és főzve is fogyaszthatók, például levesekhez, egytálételekhez, vagy spenóthoz hasonlóan. A magokból liszt készíthető, vagy rizshez hasonlóan is elkészíthető. Emellett a növény gyógyászati célokra is felhasználható, levelei sebgyógyító hatásúak, magjából olaj nyerhető, ami aknés bőr és égési sérülések kezelésére alkalmas.

A libatophoz hasonlóan ezt is jóízűen fogyasztják a ház körüli jószágok.

szőrös disznóparéj

 

Parlagfű: Minden más mellett a legfontosabb feladata, a szabadon maradt földterület takarása! Elsőnek jelenik meg az ilyen területeken, majd fokozatosan átadja a helyét más növényeknek. 

Gyógyhatásának létezése sok vitát szül mostanában. Ebben nem is kívánok állást foglalni, mindenki döntsön belátása szerint, hogy fogyasztja e akár nyersen, akár tea formájában! Abban azonban biztos vagyok, hogy helye van a természetben és vegyszeres írtásával nagyobb kárt tennénk, mint amit a növény esetleg okoz....

parlagfű

 

Vadmurok:  A vadmurok sokrétűen felhasználható növény. Leveleit és gyökereit levesekhez, zöld magvai desszertekhez, körtebefőtthöz ízesítőként, friss virágait pedig süteményekhez használják. Emellett a vadmurok illóolaját bőrápolásra, hajápolásra, valamint az ízületi gyulladás és a reuma tüneteinek enyhítésére is alkalmazzák. 

vadmurok

 Betyárkóró: Tudományos bizonyíték nincsen a gyógyhatására, de népi gyógyászatban gyulladáscsökkentő, vizelethajtó, hasmenésgátló hatást tulajdonítanak neki. A betyárkórónak káros mellékhatása nem ismert. 

Ezenfelül, mint minden növény fontos talajtakarási feladatot lát el.

betyárkóró

 Európai kunkor: Bár egyes rokonai dísznövényként is használatosak, az európai kunkor mérgező tulajdonságai miatt nem alkalmas díszítő célokra. A növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, melyek májkárosító hatásúak.

 

európai kunkor

Fekete csucsor: A növény minden része mérgező lehet, de a legnagyobb koncentrációban a bogyókban és a levelekben található a szolanin nevű glikoalkaloid. A mérgezés tünetei hányingert, hányást, hasi fájdalmat, és súlyosabb esetekben idegrendszeri tüneteket is okozhatnak. Ha valaki fekete csucsor elfogyasztása után mérgezés tüneteit észleli, azonnal orvosi segítséget kell kérni.

Külsőleg alkalmazva azonban bőrgyulladás, ekcéma, és neurodermatitis kezelésére is használják. Az ebszőlő csucsor leveleinek főzete sebek lemosására és reuma elleni fürdőkhöz is alkalmas.


 
fekete csucsor

Csattanó maszlag: A növénynek több eleme is mérgező, például a levelei és a magja is. A csattanó maszlag bogyótermése erősen mérgező hatású, már pár szem bevétele is súlyos következményekkel járhat! A mérgezés tünetei között szerepel a pupillák túlzott kitágulása, a kiszáradt száj, a nehéz vizelés, a szapora szívműködés és a bőrpír.
Erős hallucinációkat okozhat, függőséget okoz! 

Mindezek mellett igen látványos növény, ezért néha dísznövényként is ületik. Azonban ez nem ajánlott ha kisgyerek vagy állat hozzáférhet! 

csattanó maszlag

 

Számtalan más növény is megfordul még itt nálunk, legfőképpen tavasszal. Róluk majd, ha eljön újra az idejük egy új bejegyzésben írok. 

Szappankészítés a Zsivány-tanyán

Sokszor és sokan kérdezitek a szappanjam receptjét, amit eddig nem írtam egy bejegyzéshez sem. Ez nem azért van mert titkos volna vagy bármi...