2020. október 1., csütörtök

Kezdetek

 Már egy ideje kacérkodok a gondolattal, hogy nekem egy tanyán a helyem. 

 Nem is tudom pontosan mikor kezdődött a dolog, hiszen gyerekkoromban csak egy családi ház volt az álmom, ahol kutyát tudok tartani. Aztán volt pár év amikor már erről is lemondtam, akkor egy esetleges kertkapcsolatos lakás már nagyon extrém dolognak, szinte elérhetetlennek tűnt. Aztán megismertem a férjemet! Valószínüleg valahol itt indulhattak az ilyen jellegű gondolataim. Ugyanis valahogy többször is szóba került, hogy költözzünk tanyára, hagyjuk a városi bolondok házát a hátunk mögött. Azt tudni kell, hogy mindketten városi gyerekek vagyunk, tehát tanyasi ismeretekkel csak kb A farm ahol élünk-ből rendelkeztünk. Persze sokáig ment a huza-vona, én könnyebben hátrahagytam volna mindent, egy új élet reményében, Karesz kicsit nehezebben indult meg az úton. Többször is lebeszéltük magunkat a dologról, hogy 30-35 évesen ezt már nem fogjuk kitanulni... Mire sikerülne is nagyjából, a fizikai erőnk már nem lesz olyan mint egy 20 évesnek, aki ebben nőtt fel. Közben költöztünk egyik albérletből a másikba, összeházasodtunk, visszaköltöztünk anyukámékhoz, megszületett az első kislányunk, Csenge, majd vidékre költöztünk egy 1400nm-es telekkel rendelkező házba, Ráckeresztúrra. Ennek már 3 éve, itt apránként belekóstoltunk (főleg én) a vidéki életbe, van baromfiudvar, veteményes, és most már két kecske is. Terveink pedig számtalan, további állatok beszerzését tekintve, ami lassacskán megköveteli a nagyobb területet is. A családunk is gyarapodott ez idő alatt, megérkezett második kislányunk, Zselyke, ezzel a család létszáma teljesnek mondható.

Még a gyerekek előtt hangzott el az eslő olyan beszélgetésünk, hogy vegyünk egy tanyát, tegyünk rá egy jurtát és irány a természet! Eltelt pár év ezóta, de a helyzet az hogy nem sokat változtunk, még most is nagyon tetszene nekünk ez a lehetőség. Bár azt el kell ismerni, hogy gyerekekkel már azért más a helyzet, de a jurtáról még nem mondtunk le! :)

Én a magam részéről leköltöztem volna tanyára úgy is, hogy törekszünk egy bizonyos szintü önellátásra, és emellet őstermelő/kistermelőként dolgozgatok, Karesz villanyász vállalkozóként is találna sztem munkát. Ugyanis az elmúlt években én házi tészta készítessel foglalkozgatok hobbi szinten, Karesz pedig elvégzett egy okj-s villanyszerelő sulit, így ma már az első egyéni vállalkozóként elvállalt munkáját csinálja. Ebben a felállásban még nem volt osztatlan a lelkesedés mindkettőnk részéről, így tovább folyt az ötletelés, hogy mibe is lenne érdemes belevágni. Aztán egy facebook-os csoportban olvastam egy cikket az emutartásról, és ez volt az ami elindított minket ezen az úton. 

A tervünk tehát nem más, mint hogy emut és majd pár év elteltével nandut fogunk tenyészteni. Az országban talán 3 emufarm van jelenleg, és amennyire tudom van egy község ahol ezzel foglalkoznak. Ez a madár egy remekül hasznosítható, sokrétűen felhasználható, hazánkban betegségei nincsenek, madárinfluenzára rezisztens állat. Ez nem elhanyagolható dolog, ugyanis nem kell neki semmilyen gyógyszer, vagy antibiotikum a felnevelése során. Elsősorban a hús feldolgozására rendezkedünk be, azzal kezdjük a kapcsolatok kiépítését. Természetesen a csibe nevelés is fontos része lesz majd a tevékenységünknek, de erre még legalább 2 évet várnunk kell majd, ugyanis az emuk csak 2 évesen kezdenek tojni... Egyébként akár 30-40 évig is élhetnek. Az emu zsírja egy rendkívül jó hatású, kozmetikai alapanyag, testápoló krém, olaj vagy szappan is készülhet belőle. Ekcémás bőrre pl jótékony hatása van. Ezeken felül pedig csak úgy mellékesen az állat bőrét is bőr tárgyak dekorálására lehet használni, a szezonon kívüli tojásokból tészta készülne, a tojáshéjakból pedig dísztárgy vagy lámpabúra. Vannak ötleteink, és szerencsére találtunk segítséget is az induláshoz. 100 emu csibével szeretnénk belevágni jövö tavasszal a tartásba. Ehhez egy nagyobb tanyát kellett keresnünk, amit meg is találtunk. A megszerzéséhez nekem kellett egy aranykalászos gazda képesítést szereznem, ez meg is van már, és a földműves nyilvántartásban is regisztrálva vagyok, így hamarosan meg is írhatjuk az adásvételi szerződést, hogy elinduljon a kifüggesztés. A ráckeresztúri házunkat áruljuk, reméljük minél hamarabb megtetszik valakinek és megnyugodhatunk kicsit, mert így elég necces, de kockáztatni kell. :)

A kiszemelt tanyánk egy 2,3 hektáros rét besorolású terület, cirka 2000nm-es szántóval, egy 7*30m-es vasvázas fóliasátorral (itt libákat neveltek korábban), 2szobás kicsi házzal, sok melléképülettel. Állattartással kapcsolatban remek lehetőségek rejlenek benne. Sok betonos aljú ól van, nyári konyhának való helység is kialakítható. Remek lehetőség ez a kis tanya, jó adotságokkal, idővel talán terjeszkedési lehetőség is lenne szomszédos terület bérlésével vagy megvásárlásával.

A kis Zsiványtanyánk:



Beszámoló

Jó rég óta nem írtam már...  Közben nagyon sok minden történt, amit így hirtelen egy bejegyzésben nem is tudnék összegezni...  Két és fél év...